Könyvelési hírek archívum 2016-2018
Tartalomjegyzék
A 2018 évi cafetéria rendszer előnyös változásai - 2018 március 16
Legfontosabb könyvelési változások 2018 évben - 2018 január 21
Adócsökkentési lehetőség: kisvállalati adó 2017 - 2017 május 18
Online könyvelés – szamlazz.hu számlázás integráció - 2017 április 17
Juttatások, cafetéria 2017 - 2017 január 16
A 2018 évi cafetéria rendszer
Összefoglaljuk a béren kívüli juttatásokat érintő legfontosabb változásokat
2018-ra vonatkozóan szinte csak pozitív változások történtek a cafetéria rendszert illetően. Az adómentes juttatások már meglévő elemei közé bekerült a diákhitel törlesztés támogatása is.
Egyes meghatározott juttatások
Az egyes meghatározott juttatások esetén a munkáltatói adó alapja a 2017 évi 43,66%-ról 40,71%-ra csökkent:
- Erzsébet-utalvány
- Helyi utazási bérlet
- Iskolakezdési támogatás
- Önkéntes nyugdíjpénztár
- Egészségpénztár
- Munkahelyi étkeztetés
Albérleti támogatás – újabb lehetőségek
- Már a határozott idejű munkaszerződéseknél is igénybe vehető.
- A foglalkoztatás első 2 évében a minimálbér 60 százalékáig (83.000 forint) vehető igénybe az eddigi 40 százalék helyett.
- Eddig a munkahely 60 kilométeres körzetében vagy 3 órán belül tömegközlekedéssel megközelíthető körön belül az igénybe vevő nem rendelkezhetett lakástulajdonnal vagy haszonélvezeti joggal. Ez a korlát 2018-ban már csak a többségi tulajdonra vontatkozik.
Diákhitel támogatás – új adómentes juttatási lehetőség
- 2017. november 11-től adható.
- Adómentesen adható a minimálbér 20 %-ig (27.600 forint), amennyiben a hitel törlesztőrészlete azt eléri vagy meghaladja.
- Diákhitel1 (szabadon költhető) és Diákhitel2 (önköltséges tanulmányok fedezésére) törlesztésére is felhasználható.
Az alábbi esetek a legoptimálisabbak, a 2018 évi cafetéria keretet teljesen kihasználva a teljes diákhitel törlesztést adómentesen fedezzük:
- Bruttó kereset 6 %-a kötelező fizetendő: bruttó 460.000 ft fizetés
- Bruttó kereset 8 %-a kötelező fizetendő: bruttó 345.000 ft fizetés
Könyvelés 2018 – A vállalkozásokat érintő könyvelési változások
A vállalkozások pénzügyeit és könyvelését érintő legfontosabb változások 2018 évben
Rövid összefoglalás a vállalati pénzügyek, adózás és könyvelés 2018 évi legfontosabb változásairól
- a minimálbér 127.500 forint helyett 138.000 forint lesz
- a garantált bérminimum 161.000 forint helyett 180.500 forint lesz
- a szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás 22 százalékról 19,5 százalékra csökken
- 2018 január elsejétől minden olyan számlára, amelynek ÁFA tartalma eléri a 100.000 forintot, a vevő adószámát is rá kell írni
- 2018 július elsejétől minden olyan számláról, amelynek ÁFA tartalma eléri a 100.000 forintot online adatszolgáltatást is kötelező lesz teljesíteni
- a külföldi pénzintézeteknél vezetett számlák bejelentése: 2018 január elsejétől a vállalkozások a bejelentkezés napjától számított 15 napon belül írásban kötelesek lesznek bejelenteni a külföldi pénzintézetnél vezetett számláikat
- cafetéria 2018: a 2017 évi cafetéria juttatások 2018 évben is adhatók lesznek, bizonyos esetekben a munkáltatói teher csökken
- a cafetéria 2018 esetén új elem lesz a diákhitel törlesztés támogatása, amely adómentes lesz a minimálbér 20 százalékáig, azaz havi 27 600 forintig.
További könyvelési, adózási változások 2018 évben:
Családi adó kedvezmény
- 2018-ban az adóalap kedvezmény egy gyermek esetén változatlan, havi 66.670 forint
- 2018-ban az adóalap kedvezmény két gyermek esetén gyermekenként havi 100.000 forintról havi 116.670 forintra növekszik, ami 17.500 forintot jelent adóban a korábbi 15.000 forint helyett
- 2018-ban az adóalap kedvezmény három vagy több gyermek esetén gyermekenként havi 220.000 forint
Munkáltatói adóelszámolás
- a munkáltatói adóelszámolás megszűnik, 2017 év tekintetében már nem lesz ilyen lehetőség
Szociális hozzájárulási adó (SZOCHO)
- 2018-ban a szociális hozzájárulási adó 22 százalékról 19,5 százalékra csökken
Egészségügyi hozzájárulás (EHO)
- 2018-ban az egészségügyi hozzájárulás 22 százalékról 19,5 százalékra csökken
Személyi jövedelemadó (SZJA) és egyéni járulékok
- a személyi jövedelemadó (SZJA) 2018-ban is változatlanul 15 százalék marad
- a nyugdíjjárulék 2018-ban is változatlanul 10 százalék marad
- az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék 2018-ban is változatlanul 8,5 százalék marad
Adó és járulék csökkentési lehetőség: KIVA
A kisvállalati adóval csökkenthető a munkáltatói bérterhek és a vállalkozása adókötelezettsége
Az Ön vállalkozása is csökkentheti a munkáltatói bérterheit és adókötelezettségét a kisvállalati adóval?
A KIVA lényege, hogy a munkáltatói bérterheket és nyereségadót egyetlen és egységes közteherrel váltja fel.
A kisvállalati adó összegét számos tényező befolyásolhatja, azonban nagy valószínűséggel megéri a KIVA választása azon vállalkozásoknak, ahol:
- a bértömeg meghaladja a vállalkozás eredményét,
- maga a cég gyorsan növekedik, (mert a vállalkozásba visszaforgatott nyereség azonnal levonható az adóalapból).
Fontos változás, hogy 2017-től 16 százalékról 14 százalékra csökken a kisvállalati adó kulcsa és jelentősen egyszerűsödött az adó szabályozás is.
A KIVA váltás év közben is lehetséges, de előtte érdemes alapos számításokat végezni, amiben a Konto Online Könyvelőiroda segít Önnek!
Vállalkozása könyvelési, számviteli, bérszámfejtési és adózási adataiból, illetve jövő évi tervei alapján kiszámoljuk, hogy melyik adónem a legkedvezőbb!
Ki választhatja a kisvállalati adót (KIVA)?
Olyan egyéni cég, Bt., Kft., Kkt., Zrt., ügyvédi iroda, egyéb vállalkozás, amelyekre igaz, hogy:
- az előző adóévben az átlagos statisztikai létszáma nem haladja meg az 50 fős létszámot (a KIVA alá tartozó cégek esetén 100 főt meg nem haladó létszám a korlát),
- a várható bevételek nem haladják meg az 500 millió forintot vagy tört év esetén az ennek időarányos részét (a KIVA alá tartozó cégek esetén egy milliárd forint a korlát),
- az előző két adóévben a NAV nem törölte vagy függesztette fel az adószámát,
- a mérlegforduló napja december 31.,
- az előző évi beszámolójában a mérleg főösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot,
- belépéskor az adótartozása nem haladhatja meg az 1 millió forintot.
Szeretné tudni, hogy az Ön vállalkozása mennyi adót és járulékot tudna megtakarítani a kisvállalati adóval?
Jelentkezzen kisvállalati adó tanácsadásra szakértőnkhöz!
Számlázás integráció az online könyvelő rendszerünkben
A szamlazz.hu számlázó rendszerben rögzített bevételi (vevő) számlák automatikusan a könyvelési rendszerünkbe kerülnek!
A szamlazz.hu számlázórendszer, illetve annak mobilverziója, a www.mostszamlazz.hu a legismertebb hazai felhő alapú számlázó programok.
A mikro, kis és középvállalkozások számára készült online számlázó megoldásokat olyan piacvezető vállalkozások használják, mint például a Sziget, a Libri vagy a jegy.hu
Az aktuális számviteli szabályoknak és előírásoknak megfelelő online számlázórendszer a számlázáshoz szükséges összes alapfunkciót tartalmazó változata korlátozások nélkül, ingyen elérhető.
A szamlazz.hu és a mostszamlazz.hu fő erősségei közé tartozik az automatizált számlakibocsátáson túl az a rengeteg járulékos szolgáltatás, amivel megkönnyítik a vállalkozások életét, például:
- automatizált díjbekérő,
- kifizetettség nyilvántartása,
- digitális archiválás,
- számlázás API-n keresztül,
- tömeges,
- számlakibocsátás,
- céginformációk lekérdezése,
- főkönyvi és NAV pénztárgép feladás.
Számlázás és könyvelés egy lépésben, egyszerűen!
A Konto Online Könyvelőiroda online könyvelési rendszerébe a szamlazz.hu és a mostszamlazz.hu számlázórendszerekben kiállított vevőszámlák automatikusan rögzítésre kerülnek.
Így nem szükséges a számla kiállítás tényét és a számla adatait külön rögzítenie az online könyvelő szoftverben, vagy a számlákat kinyomtatva, esetleg beszkennelve eljuttatni a könyvelőnek.
Így a számlázás és a bevételi számlák rögzítése, könyvelése egy lépésben történik, jelentősen leegyszerűsítve a folyamatot.
Ismerje meg az online könyvelés előnyeit most!
Juttatások, cafetéria 2017
Az Országgyűlés által elfogadott 2017-re vonatkozó új cafeteria szabályok főbb elemei és a változások összefoglalása
Cafetéria 2017 - összefoglalás
2017-ben is megmaradnak az egyes meghatározott juttatás, béren kívüli juttatás és adómentes juttatás kategóriák, de az egyes elemek adókedvezménye megváltozik.
A cafetéria 2017 évi szabályainak legfontosabb pontjai:
- Kedvező adózással adható a Széchenyi Pihenő Kártya
- 100 000 Ft kerettel készpénzt is bevonhatunk a cafetéria elemek közé, mint „juttatott pénzösszeg”
- Több juttatás adóterhe megnő 2016-hoz képest, például az Erzsébet utalvány és az Önkéntes Egészség vagy Nyugdíjpénztár esetén
Minden egyes munkavállaló esetén érdemes az adómentes juttatásokat figyelembe venni, amelyek közül az alábbiak a legfontosabbak:
- Bölcsődei, óvodai ellátások térítése
- Lakáscélú támogatás: 5 év alatt legfeljebb 5 millió Ft (a jogosultsági feltételek teljesülése esetén)
- Sportrendezvényre szóló vagy kulturális belépő
- Kockázati biztosítás (havonta a minimálbér 30 %-áig adómentes)
- Mobilitás célú lakhatási támogatás: lehetőség nyílik, hogy a munkáltató a munkavállaló albérletéhez hozzájáruljon
Cafetéria 2017 - részletek
A 2017-es évben a béren kívüli juttatások összegének 118 százaléka után kell 15,0 százalék személyi jövedelemadót (SZJA), illetve 14,0 százalék egészségügyi hozzájárulást (EHO) fizetni.
Tehát a teljes közteher a cafetéria esetén 2017-ben némileg csökken a 2016-os 34,51 százalék helyett 34,22 százalék lesz, a cafetéria juttatások köre azonban szűkül.
A Széchenyi Pihenő Kártyát lehet majd juttatásként kiadni a 2016-os alszámlákkal és keretekkel, illetve 100.000 forintig készpénz kifizetése is lehetségessé válik majd ugyanilyen közterhekkel.
Fontos, hogy a fenti két juttatásra egy összesített keret is vonatkozik 2017-ben, tehát a kedvezőbb adózással a versenyszférában 450.000, míg a közszférában 200.000 forint nyújtható cafetéria juttatásként.
A minimálbér 2017 évi változásai
Jelentősen mértékben növekszik a minimálbér és a garantált bérminimum összege 2017. január elsejétől
Minimálbér 2017 évi változásai - összefoglalás
Jelentősen mértékben növekszik a minimálbér és a garantált bérminimum összege 2017. január elsejétől. A hazai munkaerőhiány, a korábbi alacsonyabb minimálbér és a magyar gazdaság jobb teljesítménye miatt a minimálbér 2017 évi emelése elkerülhetetlen volt.
A kormány, a munkáltatók és a szakszervezetek között megkötött megállapodás értelmében a minimálbér 2017 évi összege bruttó 127.500 forintra emelkedik.
A garantált bérminimum összege pedig 2017-től bruttó 161.000 forintra nő.
A minimálbér 2017 évi emelkedése - részletek
A kormány jelentős mértékű bérfejlesztésre tett javaslatot a munkáltatók és munkavállalók irányába.
2017-ben tizenöt százalékos minimálbér emelésnek örülhetnek az érintett munkavállalók, a munkáltatók munkaadói járuléka pedig ezzel párhuzamosan 5%-kal csökken.
A minimálbér nettó összege a 2016 évi nettó 73.815 forintról 2017-re 84.788 forintra emelkedik, azaz a nettó minimálbér 11.072 forinttal nő.
A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma pedig 161.000 forintra emelkedik.
A garantált bérminimum nettó összege 2017-re 107.065 forintra emelkedik.
430/2016. (XII. 15.) Kormány rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szabályozta az alapbér kötelező legkisebb összegét (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén.
A minimálbér előző évi adatai a NAV honlapján: https://nav.gov.hu/nav/ado/jarulek/Minimalber__garantalt_berminimum.html
Adószám feltüntetése számlán
2017. január elsejétől a nagyobb összegű számlákon kötelező az adószám feltüntetése!
Adószám feltüntetése számlán - összefoglalás
A 2017. január elseje után kiállított számlák esetén, ha a számlán szereplő áthárított ÁFA összege meghaladja a százezer forintot (bruttó 470.370 forint, nettó 370.370 forint), a számlát kiállító köteles a vevő adószámát is feltüntetni.
Ahhoz, hogy meg tudjunk felelni az előírásnak, értelemszerűen rendelkeznünk kell a vevők adószámával.
Így 2017. január elsejétől kezdődően nem lehet ÁFA levonást érvényesíteni olyan számlák esetén, ahol a fenti értékhatárt meghaladó összegű ÁFA került felszámításra, de a vevő adószáma nem szerepel a számlán.
Érdemes kiemelten figyelni a számlák befogadása során az adószám feltüntetése számlán szabályt is!
A termékbeszerző, szolgáltatás igénybevevő adószámának feltüntetése az áthárított adót tartalmazó számlán 2017. január 1-jétől - részletesen
Forrás: https://www.nav.gov.hu/nav/ado/afa080101_hatalyos/A_termekbeszerzo_szolgaltatas_igenybevevo.html
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 169. § d) pontjának 2017. január 1-jei hatállyal módosított dc) alpontja alapján a belföldön letelepedett adóalanynak kötelező a számlán feltüntetnie a termék vevője, szolgáltatás igénybevevője azon adószámának vagy csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyét, amely alatt, mint belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítette feltéve, hogy a számlában áthárított adó eléri vagy meghaladja a 100 000 forintot.
Ennek megfelelően a vevői adószám, csoportazonosító szám kötelező feltüntetésére vonatkozó, 1 millió forintban megállapított adóértékhatár 2017. január 1-jével 100 000 forintra csökken.
A belföldön letelepedett adóalany 2017. január 1-jén illetve azt követően kibocsátott, legalább 100 000 forint áthárított adót tartalmazó számlája nem felel meg az Áfa tv. előírásainak, ennek megfelelően pl. adólevonásra sem jogosít, ha azon nem szerepel a belföldön nyilvántartásba vett adóalany partner (vevő) adószáma illetve csoportazonosító száma. Az adószám nélkül kibocsátott számlát a számla korrekciójára vonatkozó előírásoknak megfelelő módon javítani kell.
A 2017. január 1-jét megelőzően (de 2014. december 31-ét követően) kibocsátott számlán abban az esetben kötelező feltüntetni a belföldön nyilvántartásba vett adóalany partner (vevő) adószámát, csoportazonosító számát, ha az abban áthárított adó legalább 1 millió forint. Ez az irányadó abban az esetben is, ha 2017. január 1-jét megelőzően olyan ügylet tekintetében történik számlakibocsátás, amely ügylet teljesítési időpontja 2017. január 1-jére vagy azt követő napra esik. Az adóalany ugyanakkor törvényi kötelezettség hiányában is feltüntetheti a partnere (vevője) adószámát, csoportazonosító számát.
A 2017. január 1-jén vagy azt követően teljesülő ügyletről 2017. január 1-jét megelőzően, belföldön nyilvántartásba vett adóalany számára kibocsátott, 100 000 forintot elérő, vagy azt meghaladó, de 1 millió forintot el nem érő áthárított adót tartalmazó olyan számlára, amelyen nem szerepel a belföldön nyilvántartásba vett adóalany termékbeszerző, szolgáltatást igénybevevő adószáma, az adólevonás tekintetében az Áfa tv. 2017. január 1-jétől hatályos 307. §-ában szereplő átmeneti rendelkezés alkalmazandó. Ezen átmeneti rendelkezés előírása értelmében az adólevonási jog gyakorlására vonatkozó tárgyi feltételt – az egyéb, e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén – teljesíti az olyan 1 millió forintot el nem érő, de legalább 100 000 forint áthárított adót tartalmazó számla is, amelyen a belföldön nyilvántartásba vett adóalany vevő adószáma, csoportazonosító száma nem szerepel.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 31/B. §-ában meghatározott előírások 2017. január 1-jével nem változnak, vagyis a számlákról a belföldi összesítő jelentést 2016. december 31-ét követően is – a 2015. január 1-jétől alkalmazandó – 1 millió forintos adóértékhatár figyelembe vételével kell az áfa-bevallásban teljesíteni. [Az Art. 31/B. §-át módosító rendelkezést az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény állapított meg, 2017. július 1-jei hatályba lépéssel.]