A 2018 évi cafetéria rendszer

Összefoglaljuk a béren kívüli juttatásokat érintő legfontosabb változásokat

2018-ra vonatkozóan szinte csak pozitív változások történtek a cafetéria rendszert illetően. Az adómentes juttatások már meglévő elemei közé bekerült a diákhitel törlesztés támogatása is.

Egyes meghatározott juttatások

Az egyes meghatározott juttatások esetén a munkáltatói adó alapja a 2017 évi 43,66%-ról 40,71%-ra csökkent:

  • Erzsébet-utalvány
  • Helyi utazási bérlet
  • Iskolakezdési támogatás
  • Önkéntes nyugdíjpénztár
  • Egészségpénztár
  • Munkahelyi étkeztetés

Albérleti támogatás – újabb lehetőségek

  • Már a határozott idejű munkaszerződéseknél is igénybe vehető.
  • A foglalkoztatás első 2 évében a minimálbér 60 százalékáig (83.000 forint) vehető igénybe az eddigi 40 százalék helyett.
  • Eddig a munkahely 60 kilométeres körzetében vagy 3 órán belül tömegközlekedéssel megközelíthető körön belül az igénybe vevő nem rendelkezhetett lakástulajdonnal vagy haszonélvezeti joggal. Ez a korlát 2018-ban már csak a többségi tulajdonra vontatkozik.

Diákhitel támogatás – új adómentes juttatási lehetőség

  • 2017. november 11-től adható.
  • Adómentesen adható a minimálbér 20 %-ig (27.600 forint), amennyiben a hitel törlesztőrészlete azt eléri vagy meghaladja.
  • Diákhitel1 (szabadon költhető) és Diákhitel2 (önköltséges tanulmányok fedezésére) törlesztésére is felhasználható.

Az alábbi esetek a legoptimálisabbak, a 2018 évi cafetéria keretet teljesen kihasználva a teljes diákhitel törlesztést adómentesen fedezzük:

  • Bruttó kereset 6 %-a kötelező fizetendő: bruttó 460.000 ft fizetés
  • Bruttó kereset 8 %-a kötelező fizetendő: bruttó 345.000 ft fizetés

 

Könyvelés 2018 – A vállalkozásokat érintő könyvelési változások

A vállalkozások pénzügyeit és könyvelését érintő legfontosabb változások 2018 évben

Rövid összefoglalás a vállalati pénzügyek, adózás és könyvelés 2018 évi legfontosabb változásairól

  • a minimálbér 127.500 forint helyett 138.000 forint lesz
  • a garantált bérminimum 161.000 forint helyett 180.500 forint lesz
  • a szociális hozzájárulási adó és egészségügyi hozzájárulás 22 százalékról 19,5 százalékra csökken
  • 2018 január elsejétől minden olyan számlára, amelynek ÁFA tartalma eléri a 100.000 forintot, a vevő adószámát is rá kell írni
  • 2018 július elsejétől minden olyan számláról, amelynek ÁFA tartalma eléri a 100.000 forintot online adatszolgáltatást is kötelező lesz teljesíteni
  • a külföldi pénzintézeteknél vezetett számlák bejelentése: 2018 január elsejétől a vállalkozások a bejelentkezés napjától számított 15 napon belül írásban kötelesek lesznek bejelenteni a külföldi pénzintézetnél vezetett számláikat
  • cafetéria 2018: a 2017 évi cafetéria juttatások 2018 évben is adhatók lesznek, bizonyos esetekben a munkáltatói teher csökken
  • a cafetéria 2018 esetén új elem lesz a diákhitel törlesztés támogatása, amely adómentes lesz a minimálbér 20 százalékáig, azaz havi 27 600 forintig.

További könyvelési, adózási változások 2018 évben:

Családi adó kedvezmény

  • 2018-ban az adóalap kedvezmény egy gyermek esetén változatlan, havi 66.670 forint
  • 2018-ban az adóalap kedvezmény két gyermek esetén gyermekenként havi 100.000 forintról havi 116.670 forintra növekszik, ami 17.500 forintot jelent adóban a korábbi 15.000 forint helyett
  • 2018-ban az adóalap kedvezmény három vagy több gyermek esetén gyermekenként havi 220.000 forint

Munkáltatói adóelszámolás

  • a munkáltatói adóelszámolás megszűnik, 2017 év tekintetében már nem lesz ilyen lehetőség

Szociális hozzájárulási adó (SZOCHO)

  • 2018-ban a szociális hozzájárulási adó 22 százalékról 19,5 százalékra csökken

Egészségügyi hozzájárulás (EHO)

  • 2018-ban az egészségügyi hozzájárulás 22 százalékról 19,5 százalékra csökken

Személyi jövedelemadó (SZJA) és egyéni járulékok

  • a személyi jövedelemadó (SZJA) 2018-ban is változatlanul 15 százalék marad
  • a nyugdíjjárulék 2018-ban is változatlanul 10 százalék marad
  • az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék 2018-ban is változatlanul 8,5 százalék marad

 

Adó és járulék csökkentési lehetőség: KIVA

A kisvállalati adóval csökkenthető a munkáltatói bérterhek és a vállalkozása adókötelezettsége

Az Ön vállalkozása is csökkentheti a munkáltatói bérterheit és adókötelezettségét a kisvállalati adóval?

A KIVA lényege, hogy a munkáltatói bérterheket és nyereségadót egyetlen és egységes közteherrel váltja fel.

A kisvállalati adó összegét számos tényező befolyásolhatja, azonban nagy valószínűséggel megéri a KIVA választása azon vállalkozásoknak, ahol:

  • a bértömeg meghaladja a vállalkozás eredményét,
  • maga a cég gyorsan növekedik, (mert a vállalkozásba visszaforgatott nyereség azonnal levonható az adóalapból).

Fontos változás, hogy 2017-től 16 százalékról 14 százalékra csökken a kisvállalati adó kulcsa és jelentősen egyszerűsödött az adó szabályozás is.

A KIVA váltás év közben is lehetséges, de előtte érdemes alapos számításokat végezni, amiben a Konto Online Könyvelőiroda segít Önnek!

Vállalkozása könyvelési, számviteli, bérszámfejtési és adózási adataiból, illetve jövő évi tervei alapján kiszámoljuk, hogy melyik adónem a legkedvezőbb!

Ki választhatja a kisvállalati adót (KIVA)?

Olyan egyéni cég, Bt., Kft., Kkt., Zrt., ügyvédi iroda, egyéb vállalkozás, amelyekre igaz, hogy:

  • az előző adóévben az átlagos statisztikai létszáma nem haladja meg az 50 fős létszámot (a KIVA alá tartozó cégek esetén 100 főt meg nem haladó létszám a korlát),
  • a várható bevételek nem haladják meg az 500 millió forintot vagy tört év esetén az ennek időarányos részét (a KIVA alá tartozó cégek esetén egy milliárd forint a korlát),
  • az előző két adóévben a NAV nem törölte vagy függesztette fel az adószámát,
  • a mérlegforduló napja december 31.,
  • az előző évi beszámolójában a mérleg főösszege várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot,
  • belépéskor az adótartozása nem haladhatja meg az 1 millió forintot.

Szeretné tudni, hogy az Ön vállalkozása mennyi adót és járulékot tudna megtakarítani a kisvállalati adóval?

Jelentkezzen kisvállalati adó tanácsadásra szakértőnkhöz!


 

Számlázás integráció az online könyvelő rendszerünkben

A szamlazz.hu számlázó rendszerben rögzített bevételi (vevő) számlák automatikusan a könyvelési rendszerünkbe kerülnek!

A szamlazz.hu számlázórendszer, illetve annak mobilverziója, a www.mostszamlazz.hu a legismertebb hazai felhő alapú számlázó programok.

A mikro, kis és középvállalkozások számára készült online számlázó megoldásokat olyan piacvezető vállalkozások használják, mint például a Sziget, a Libri vagy a jegy.hu

Az aktuális számviteli szabályoknak és előírásoknak megfelelő online számlázórendszer a számlázáshoz szükséges összes alapfunkciót tartalmazó változata korlátozások nélkül, ingyen elérhető.

A szamlazz.hu és a mostszamlazz.hu fő erősségei közé tartozik az automatizált számlakibocsátáson túl az a rengeteg járulékos szolgáltatás, amivel megkönnyítik a vállalkozások életét, például:

  • automatizált díjbekérő,
  • kifizetettség nyilvántartása,
  • digitális archiválás,
  • számlázás API-n keresztül,
  • tömeges,
  • számlakibocsátás,
  • céginformációk lekérdezése,
  • főkönyvi és NAV pénztárgép feladás.

Számlázás és könyvelés egy lépésben, egyszerűen!

A Konto Online Könyvelőiroda online könyvelési rendszerébe a szamlazz.hu és a mostszamlazz.hu számlázórendszerekben kiállított vevőszámlák automatikusan rögzítésre kerülnek.

Így nem szükséges a számla kiállítás tényét és a számla adatait külön rögzítenie az online könyvelő szoftverben, vagy a számlákat kinyomtatva, esetleg beszkennelve eljuttatni a könyvelőnek.

Így a számlázás és a bevételi számlák rögzítése, könyvelése egy lépésben történik, jelentősen leegyszerűsítve a folyamatot.

Ismerje meg az online könyvelés előnyeit most!


 

Juttatások, cafetéria 2017

Az Országgyűlés által elfogadott 2017-re vonatkozó új cafeteria szabályok főbb elemei és a változások összefoglalása

Cafetéria 2017 - összefoglalás

2017-ben is megmaradnak az egyes meghatározott juttatás, béren kívüli juttatás és adómentes juttatás kategóriák, de az egyes elemek adókedvezménye megváltozik.

A cafetéria 2017 évi szabályainak legfontosabb pontjai:

  • Kedvező adózással adható a Széchenyi Pihenő Kártya
  • 100 000 Ft kerettel készpénzt is bevonhatunk a cafetéria elemek közé, mint „juttatott pénzösszeg”
  • Több juttatás adóterhe megnő 2016-hoz képest, például az Erzsébet utalvány és az Önkéntes Egészség vagy Nyugdíjpénztár esetén

Minden egyes munkavállaló esetén érdemes az adómentes juttatásokat figyelembe venni, amelyek közül az alábbiak a legfontosabbak:

  • Bölcsődei, óvodai ellátások térítése
  • Lakáscélú támogatás: 5 év alatt legfeljebb 5 millió Ft (a jogosultsági feltételek teljesülése esetén)
  • Sportrendezvényre szóló vagy kulturális belépő
  • Kockázati biztosítás (havonta a minimálbér 30 %-áig adómentes)
  • Mobilitás célú lakhatási támogatás: lehetőség nyílik, hogy a munkáltató a munkavállaló albérletéhez hozzájáruljon

Cafetéria 2017 - részletek

A 2017-es évben a béren kívüli juttatások összegének 118 százaléka után kell 15,0 százalék személyi jövedelemadót (SZJA), illetve 14,0 százalék egészségügyi hozzájárulást (EHO) fizetni.

Tehát a teljes közteher a cafetéria esetén 2017-ben némileg csökken a 2016-os 34,51 százalék helyett 34,22 százalék lesz, a cafetéria juttatások köre azonban szűkül.

A Széchenyi Pihenő Kártyát lehet majd juttatásként kiadni a 2016-os alszámlákkal és keretekkel, illetve 100.000 forintig készpénz kifizetése is lehetségessé válik majd ugyanilyen közterhekkel.

Fontos, hogy a fenti két juttatásra egy összesített keret is vonatkozik 2017-ben, tehát a kedvezőbb adózással a versenyszférában 450.000, míg a közszférában 200.000 forint nyújtható cafetéria juttatásként.


 

A minimálbér 2017 évi változásai

Jelentősen mértékben növekszik a minimálbér és a garantált bérminimum összege 2017. január elsejétől

Minimálbér 2017 évi változásai - összefoglalás

Jelentősen mértékben növekszik a minimálbér és a garantált bérminimum összege 2017. január elsejétől. A hazai munkaerőhiány, a korábbi alacsonyabb minimálbér és a magyar gazdaság jobb teljesítménye miatt a minimálbér 2017 évi emelése elkerülhetetlen volt.

A kormány, a munkáltatók és a szakszervezetek között megkötött megállapodás értelmében a minimálbér 2017 évi összege bruttó 127.500 forintra emelkedik.

A garantált bérminimum összege pedig 2017-től bruttó 161.000 forintra nő.

A minimálbér 2017 évi emelkedése - részletek

A kormány jelentős mértékű bérfejlesztésre tett javaslatot a munkáltatók és munkavállalók irányába.

2017-ben tizenöt százalékos minimálbér emelésnek örülhetnek az érintett munkavállalók, a munkáltatók munkaadói járuléka pedig ezzel párhuzamosan 5%-kal csökken.

A minimálbér nettó összege a 2016 évi nettó 73.815 forintról 2017-re 84.788 forintra emelkedik, azaz a nettó minimálbér 11.072 forinttal nő.

A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma pedig 161.000 forintra emelkedik.

A garantált bérminimum nettó összege 2017-re 107.065 forintra emelkedik.

430/2016. (XII. 15.) Kormány rendelet a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szabályozta az alapbér kötelező legkisebb összegét (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén.

A minimálbér előző évi adatai a NAV honlapján: https://nav.gov.hu/nav/ado/jarulek/Minimalber__garantalt_berminimum.html


 

Adószám feltüntetése számlán

2017. január elsejétől a nagyobb összegű számlákon kötelező az adószám feltüntetése!

Adószám feltüntetése számlán - összefoglalás

A 2017. január elseje után kiállított számlák esetén, ha a számlán szereplő áthárított ÁFA összege meghaladja a százezer forintot (bruttó 470.370 forint, nettó 370.370 forint), a számlát kiállító köteles a vevő adószámát is feltüntetni.

Ahhoz, hogy meg tudjunk felelni az előírásnak, értelemszerűen rendelkeznünk kell a vevők adószámával.

Így 2017. január elsejétől kezdődően nem lehet ÁFA levonást érvényesíteni olyan számlák esetén, ahol a fenti értékhatárt meghaladó összegű ÁFA került felszámításra, de a vevő adószáma nem szerepel a számlán.

Érdemes kiemelten figyelni a számlák befogadása során az adószám feltüntetése számlán szabályt is!

A termékbeszerző, szolgáltatás igénybevevő adószámának feltüntetése az áthárított adót tartalmazó számlán 2017. január 1-jétől - részletesen

Forrás: https://www.nav.gov.hu/nav/ado/afa080101_hatalyos/A_termekbeszerzo_szolgaltatas_igenybevevo.html

Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Áfa tv.) 169. § d) pontjának 2017. január 1-jei hatállyal módosított dc) alpontja alapján a belföldön letelepedett adóalanynak kötelező a számlán feltüntetnie a termék vevője, szolgáltatás igénybevevője azon adószámának vagy csoportos általános forgalmiadó-alanyiság esetén csoportazonosító számának első nyolc számjegyét, amely alatt, mint belföldön nyilvántartásba vett adóalany részére a termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítette feltéve, hogy a számlában áthárított adó eléri vagy meghaladja a 100 000 forintot.

Ennek megfelelően a vevői adószám, csoportazonosító szám kötelező feltüntetésére vonatkozó, 1 millió forintban megállapított adóértékhatár 2017. január 1-jével 100 000 forintra csökken.

A belföldön letelepedett adóalany 2017. január 1-jén illetve azt követően kibocsátott, legalább 100 000 forint áthárított adót tartalmazó számlája nem felel meg az Áfa tv. előírásainak, ennek megfelelően pl. adólevonásra sem jogosít, ha azon nem szerepel a belföldön nyilvántartásba vett adóalany partner (vevő) adószáma illetve csoportazonosító száma. Az adószám nélkül kibocsátott számlát a számla korrekciójára vonatkozó előírásoknak megfelelő módon javítani kell.

A 2017. január 1-jét megelőzően (de 2014. december 31-ét követően) kibocsátott számlán abban az esetben kötelező feltüntetni a belföldön nyilvántartásba vett adóalany partner (vevő) adószámát, csoportazonosító számát, ha az abban áthárított adó legalább 1 millió forint. Ez az irányadó abban az esetben is, ha 2017. január 1-jét megelőzően olyan ügylet tekintetében történik számlakibocsátás, amely ügylet teljesítési időpontja 2017. január 1-jére vagy azt követő napra esik. Az adóalany ugyanakkor törvényi kötelezettség hiányában is feltüntetheti a partnere (vevője) adószámát, csoportazonosító számát.

A 2017. január 1-jén vagy azt követően teljesülő ügyletről 2017. január 1-jét megelőzően, belföldön nyilvántartásba vett adóalany számára kibocsátott, 100 000 forintot elérő, vagy azt meghaladó, de 1 millió forintot el nem érő áthárított adót tartalmazó olyan számlára, amelyen nem szerepel a belföldön nyilvántartásba vett adóalany termékbeszerző, szolgáltatást igénybevevő adószáma, az adólevonás tekintetében az Áfa tv. 2017. január 1-jétől hatályos 307. §-ában szereplő átmeneti rendelkezés alkalmazandó. Ezen átmeneti rendelkezés előírása értelmében az adólevonási jog gyakorlására vonatkozó tárgyi feltételt – az egyéb, e törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén – teljesíti az olyan 1 millió forintot el nem érő, de legalább 100 000 forint áthárított adót tartalmazó számla is, amelyen a belföldön nyilvántartásba vett adóalany vevő adószáma, csoportazonosító száma nem szerepel.

Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 31/B. §-ában meghatározott előírások 2017. január 1-jével nem változnak, vagyis a számlákról a belföldi összesítő jelentést 2016. december 31-ét követően is – a 2015. január 1-jétől alkalmazandó – 1 millió forintos adóértékhatár figyelembe vételével kell az áfa-bevallásban teljesíteni. [Az Art. 31/B. §-át módosító rendelkezést az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2016. évi LXVI. törvény állapított meg, 2017. július 1-jei hatályba lépéssel.]